Levélszavazás
A választójog nem ismer határokat!
Miért fontos ez a kérdés?
A lakcímmel rendelkező külföldön élő magyarok jelenleg csak a külképviseleteken szavazhatnak. Emiatt nagyjából 500.000 honfitársunk számára ellehetetlenül vagy komoly nehézséggel, időbeli és anyagi ráfordítással jár a választójog gyakorlása. 2018-ban ez az összes választásra jogosultnak a 4.8 %-át és a választáson résztvevőknek a 6.9 %-át jelentette.
A jogszerűtlen és indokolatlan különbségtétel éket ver a nemzetbe, ellentéteket szülhet a határon túli és más külföldön élő magyarok között. Pedig minden magyar ember számít! Nem tehetünk különbséget sem lakcím, sem politikai meggyőződés, sem párthovatartozás szerint.
Ha összefogunk, nyomást gyakorolhatunk a kormányra, és több százezer honfitársunk részvételét könnyíthetjük meg már a következő országgyűlési választáson!
Amiről most döntünk
Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok levélben is szavazhassanak az országgyűlési választásokon?
A levélszavazás jelenlegi szabályozása
Jelenlegi választójogi törvény alapján, azok az állampolgárok, akik magyarországi lakcímmel rendelkeznek két szavazatot adhatnak le: pártlistára és a lakhelyük szerinti egyéni választókerületi jelöltekre. Azok az állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel - ide tartoznak az elcsatolt területen élő honfitársaink, illetve azok a magyarok, akik külföldön dolgoznak és telepedtek le - csupán egy szavazatuk van, amit kizárólag pártlistán szereplő pártokra adhatnak le. Tehát ez a két nagy csoport létezik: akik magyarországi lakcímmel rendelkeznek és akik nem.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak a magyar állam megadta a lehetőséget a levélben történő szavazáshoz. Ez röviden a gyakorlatban annyit jelent, hogy a választás előtt kérelmezik, hogy szavazhassanak levélben, és a magyar állam a kérelemben leírt címre megküldi levélben a szavazólapot, amit vissza kell küldeni meghatározott időre. Ez a szabály vonatkozik a határon túli magyarokra.
A probléma ott kezdődik, amikor valaki magyarországi lakcímmel rendelkezik ugyan, de külföldön tartózkodik. Ebben az esetben az a szabály, hogy az állam által kijelölt szavazási ponton vagy nagykövetségen tud a választópolgár szavazatot leadni, kizárólag személyesen (igaz neki két szavazati lehetősége van). Ez a szabályrendszer a külföldön tartózkodó magyar választópolgár számára utazási terhet jelenthet, hiszen előfordulhat, hogy akár több száz kilométert kell megtennie a szavazási pontig.
Külföldi példák a levélszavazásra
A 2020-as amerikai elnökválasztás is rámutatott, hogy mennyire sok múlhat a levélszavazáson, különösen pandémia idején. A választáson való részvétel e formáját egyébként számos országban használják. Németországban, az Egyesült Királyságban, Szlovéniában, Ausztráliában, Svédországban, Ausztriában, Litvániában és Lettországban is van lehetősége a választópolgároknak így szavazni. Ez is mutatja, hogy a levélszavazás nem egy új keletű dolog, hanem egy olyan bevált gyakorlat, amely erősíti a demokráciát.